Leírás

Ezt az érdekes amerikai fajt “mézesbödönhangyának” is nevezik, mert egyes dolgozói továbbfejlődnek, és potrohukban nagy mennyiségű tápanyagtartalékot halmoznak fel. Önálló államalapítású, monogyn (egykirálynős), a királynő és a dolgozók feje és tora vöröses, potrohuk barnásfekete, de a továbbfejlődött dolgozóké egészen élénksárgává és áttetszővé válik, ahogy megduzzad. A továbbfejlődött dolgozók potrohukban zsírtartalékot raktároznak, mellyel átvészelik a nehezebb időszakokat, és részben képesek átvenni az utódok nevelését a királynőtől a bolyban. Magas páraigényű faj, javasolt némi homokot tenni a kémcsőbe a pára megtartása miatt, és később is nedvszívó talajjal együtt érdemes tartani őket. Magas, állandó hőmérsékletet kell biztosítani, és minimalizálni a rezgéseket, melyre érzékenyek. Az első dolgozók megjelenésekor fontos az alapos etetés. A kolónia indítása királynőről nehézkes, kisebb csapattal valamivel egyszerűbb, de még kevés ismeretünk van róla, ezért nem tartozik az egyszerűen tartható fajok közé! Csak tapasztaltaknak ajánlott hangyafaj! 

Etetés: Mézzel és rovarokkal.

Szaporodás: A kolónia kezdetben lassan indul el, de később már a meleg hatására dinamikusabban szaporodik. A kifejlett kolónia nagyjából 1000 dolgozóból áll.

Teleltetés: Trópusi hangyafaj, nem kell teleltetni, azonban a téli időszakban, decembertől februárig nem érdemes fűteni, szobahőmérséklet ajánlott nekik.